Hegyi pereszlény

Népi gyógyászatban régóta ismerik görcsoldó, étvágygerjesztő hatását. Külsőleg erősítő, frissítő fürdőkben használják. A levelekből, virágos hajtásokból készült főzetek csökkentik a vérnyomást, köptető, köhögéscsillapító, asztmás rohamok esetében görcsoldó és emésztésjavító hatásuk van.

Régen afrodiziákumnak (nemi vágyat fokozó szerként) használták fűszeres, csípős íze miatt.

A borsfű teája kiváló étvágytalanság, felfúvódás, bélhurut, köhögés, torokgyulladás esetén; köptető és toroköblögető szer. Alacsony vérnyomásúaknak is nagyon ajánlott.

Az ókor óta ismert és kedvelt fűszer nem csak íze, hanem gyógyereje miatt is. Az erdélyi konyha jól ismert fűszere a nálunk ritkábban használt borsikafű. Borsos aromája miatt diétás konyhában bors helyettesítésére használt konyhai fűszer. A bors elterjedése előtt az ételek fűszerezésére, csípőssé tételére használták, és ma is erre használják.

Az ókori rómaiak úgy tartották, hogy a szatírok gyógynövénye innen a latin elnevezése (satureja).

borsfű, borsikafű, méhfű, csombor, borsika, kerti csombor

Már az ókorban az istenek eledelének tartották igen erős illata miatt.

Az ókori rómaiak által előszeretettel használt borsikafűről úgy tartották, hogy a szatírok gyógynövénye (satureja). Ebből fakadóan nagy meggyőződéssel és igen gyakran alkalmazták szerelmi kötésekhez, bájitalokhoz és mindenféle szexuális zavar kezelésére.

Mediterrán származása ellenére jól alkalmazkodott a kontinentális éghajlathoz, nálunk elvadulva is előfordul.

A hegyi pereszlény alacsony növekedésű, aromás illatú, szárazságtűrő, napos helyet kedvelő évelő fűszernövény.

• vasvegyületek
• cserzőanyagok
• cukor
• illóolaj (karvakrol, cimol)