Borsmenta

Használhatjuk teákhoz, italokhoz, zselékhez, szirupokhoz, vagy desszertek díszítéséhez.

Az élelmiszeripar is alkalmazza a borsmenta illóolaját rágógumik gyártásánál, de felhasználják a növényt csokoládé, cukorkák, fagylaltok készítésben.

A jól megmunkált, mélyrétegű, laza, jó vízgazdálkodású talajon fejlődik a legjobban. Ősszel vagy tavasszal, dugványozással, illetve tőosztással lehet szaporítani. Érdemes évenként kétszer vágni, illetve fosztani a leveleit.

Kiskertben érdemes dézsás növényként tartani. Ebben az esetben mély, vízelvezető nyílással ellátott edénybe ültessük, hiszen gyors növekedésű, így helyre van szüksége. Jól öntözzük be, tegyük fényre. Ha szobában tartjuk, helyezzük az ablak közelébe.

Kr.e. 1200-1600 körül az egyiptomiak mentát tettek a szarkofágokba, a halottak lábához, hogy kísérje őket a “hosszú úton”.

Az ókori görögök egy része afrodiziákumnak tartotta, a házasulandók ezért mentakoszorút viseltek. Hippokratész ellenben azt állította, hogy megöli a spermát, ezért a fogamzásgátlásban mentakúpot használtak. A tejet és tejtermékeket mentalevéllel tartósították, amely megakadályozza az alvadást.

A rómaiaknál a vendégszeretet szimbóluma volt, az asztalt fertőtlenítették és illatosították vele – így az étvágy fokozására is használták. Erről Ovidius történetében olvashatunk, amelyben Philemont és Baucist két idegen, valójában Jupiter és Mercurius látogatta meg. A római konyhában is jelen volt a menta, a bort ízesítették vele, valamint főzéshez is használták. Mentakoszorút másnaposság ellen viseltek, de a növény a lehelet frissítésére is szolgált. Az ókori görög a lucullusi lakomák után mentaágakat rágcsáltak, hogy így serkentsék az emésztést.

Japánban és Kínában is az ókor óta használják a borsmenta leveleket fertőtlenítésre. Kínában illatos füvekkel együtt koszorút fontak belőle, azt az ajtófélfára tették, és elégetésével fertőtlenítették a házat. Úgy tartották, hogy az illata élesíti az elmét, és megnyugtatja az idegeket. Jó az emlékezőképesség javítására és a meditáció előkészítésére.

Már az ókorban felismerték a mentalevél étvágyra és az emésztésre gyakorolt jótékony hatását. Később alkalmazták gyomor-, epe-, bélbántalmak ellen, de a borsmenta csökkenti a hányingert is.

Bizonyítottan jó szélhajtó, görcsoldó, idegnyugtató, fejfájás-csillapító, fertőtlenítő, vértisztító, valamint hatásos a légúti megbetegedések kezelésében, de alkalmazzák menstruációs zavarok ellen is. Gyulladt ízületek masszírozására, hűsítő fürdőkbe és szájvízbe fertőtlenítőnek használják.

• illóolajok (mentol, menton, piperiton, mentofurén, pinén, sabinen, stb.)
• flavonoidok
• rozmaringsav

3-5 éves korig tilos a mentoltartalmú  készítmények használata az orr környékén, ill. az orrban, mert nehézlégzést, légszomjat okozhat (Kratschmer-Holmgren reflex).

A mentatea érzékenyebb egyéneknél mentoltartalma miatt jelentkezhet csalánkiütés és okozhat gyomornyálkahártya-gyulladást is. Férfiaknál teaként nagy mennyiségben fogyasztva káros hatással van a tesztoszteron szintre: a tesztoszteron szint csökken, így a spermiumképzésben is zavarok lépnek fel.

A menta név görög eredetű. A legenda szerint Minthe egy nimfa volt, akire Hádész, az Alvilág istene vetett szemet. Hádész féltékeny felesége, Persephone bosszúból a gyógynövénnyé változtatta a lányt. Egy másik verzió szerint Hádész változtatta át a lányt, hogy megmentse felesége bosszújától.

borsosmenta, angol menta, mithen menta

Az ajakosok (Lamiaceae) családján belül a 25-30 fajt összefoglaló menta (Mentha) nemzetségbe tartozik.

Majd minden kontinensen elterjedt és több hibrid faj is létezik. Ilyen a zöld (Mentha spicata) és a vízi menta (Mentha aquatica) keresztezéséből származó borsmenta.

Lágyszárú, évelő növény. Gyökértörzséből erednek tarackjai, valamint módosult földfelszíni hajtásai, amelyek egyaránt alkalmasak gyökér- és hajtásképzésre.

A levelek rövid nyelűek, lemezük lándzsa vagy nyújtott ellipszis alakú, fűrészes szélű, a levél csúcsa hegyes, válla lekerekített, erezete szárnyas, felszíne sötétzöld, fonáka világosabb zöld. Gyakran a levélerezet, vagy a levél egy része antociántól ibolyás színű. A pallescens formán nem mutatkoznak elszíneződések a száron.

Lila virágai álörvökből álló füzérben álnak. Termése makkocska, de magja csak ritkán csíraképes. Vegetatívan jól szaporodik, és a termesztésben is ezt használják ki.

Eredeti élőhelye nem ismert. Világszerte sok országban termesztik, ki is vadul.

A téli fagyot jól tűri, kedveli a gazdag, mélyrétegű talajokat és viszonylag vízigényes növény.